Hotel Spa Hévíz****



Balázs Vendégház



Hotel Európa fit****

 

Apartman Balázs

Kirándulások

Keszthely - Festetics-kastély
A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett.

Bámulatos szépsége az elmúlt századokban is koronás főket, főhercegeket, diplomatákat, híres családok tagjait vonzott ide. Az utóbbi két évtizedben olyan neves látogatói voltak, mint a belga királyi pár, Göncz Árpád, Mádl Ferenc valamint Portugália, Németország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Olaszország és a Kínai Népköztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság elnökei.

A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. Zenei rendezvényei megközelítik a százat.

A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Évente 70 ezer egynyári virágot ültetnek ki a kertészek a nyírott pázsitba illesztett ágyásokba. Az előkertet vadgesztenye fák, török mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy
 
szökőkút díszíti.

A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi előadásokat élvezhet az ide látogató vagy gyertyafényes, zenés éjszakai kastély- látogatáson vehet részt.
Kívánságra a kiállításokon tárlatvezető ad információkat, német, angol, olasz, orosz nyelven.

A kastély szobrokkal díszített nyugati homlokzatával szemben két szökőkutat is magába foglaló francia kertben gyönyörködhetünk, amely mögött tíz hektáros angolpark húzódik. A sétányok a park ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad. A parkot a Festetics család céltudatosan szépítette, gazdagította növényritkaságokkal is. Több mint 50 fafaj és bokorfaj hűvöse alatt lehet sétálni vagy a padokon megpihenni. Közben eljutunk egy tavacskához, kis vízeséssel kombinált sziklakerthez, valamint a híres oroszlános kúthoz, amelyből nyáron friss, iható víz csorog. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk.

Íly módon ha a kastély összes kiállítását, parkját nyugodtan meg akarja nézni, legalább jó néhány órát rá kell szánnia!

  Cserszegtomaj

Cserszegtomaj festői környezetben fekvő község a Balaton északnyugati partján, a Keszthelyi-hegység lábánál. Szinte egybeolvadt már a három szomszéd településsel, a gyógyfürdőjéről híres Hévízzel, a kastélyáról országosan ismert Keszthellyel, és Rezivel, ahol egy festői várrom található.

Egyik híressége a 32 méter magas Margit-kilátó, amelyben felvonó is működik. A kilátó mellett található az az országos hírű arborétum, amelyet Horváth Jenő, a kilátó építője hozott létre, és benne több száz fenyőfaj megtalálható a világ számos országából. Európában is egyedülálló az 52 méter mély, és három kilométer hosszan feltárt kútbarlang, amely csak vezetővel látogatható.

A település névadója a Cserszegi Fűszeres nevű bornak, amely 1988-
ban Londonban elnyerte a Világ Bora címet. A helyi borút egyesület is róla kapta nevét.

Másik nevezetesség a látványnak is csodálatos Várszínház, amely mellett egy boronaházakból álló kis skanzen is látogatható. A volt iskolaépületben található a Paraczky Ferenc emlékterem, honismereti és iskolatörténeti kiállítással. A látnivalók megtekintése mellett sportolási lehetőségeket biztosít a 2006-ban átadott sportpályája. Új szolgáltatás a 2007 májusától működő Teleház.

A település rendezvényei közül kiemelkedik a nyári nemzetközi Szabad Művészet Alkotótábor, a májusi Falunap és Orbán-napi borverseny, a július első hétvégéjén megrendezett Borfesztivál, szeptemberben pedig a Szüreti Napok.

Rezi vár
A település melletti 418 méter magas dolomitsziklán állt az egykori vár, Először 1378-ban fordul elő okleveles említése, ekkor a vár - a Keszthelyt is birtokló - Laczkfi István birtoka. Először az északi részen épülhetett meg egy négyzetes alakú lakótorony, a várat később dél felé bővítették.

A vár a 14. században már romos állapotban van, a 18. század végén pedig végleg összeomlott. Ma már csak néhány falrészletet és a védőoromzat egy részét találja meg a műemlékromot felkereső gyalogtúrázó.

Zalaszántó
Szent Kozma és Damján római katolikus templom. Műemlék. Először 1236-ban említik, majd a 13. században egy nagyobb, román stílusú templomot emelnek. Többször átépítik, utoljára a 18. században. Műemléki helyreállítása 1957-ben történt meg.

Tátika várrom. 412 méter magas vulkáni kúpon áll. A 13. században építtette a veszprémi püspök, belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár volt. Majd a király tulajdonába került, később különböző családok birtokolták, a törökök a 16. század végén kifosztották, és hamarosan romossá vált.

Tátikai ősbükkös. A várat 74 hektár területű 1953 óta védett
 
ősbükkös veszi körül. Ez a természetvédelmi terület az 1997-ben létrehozott Balatoni Nemzeti Park része.

Sztupa. 1992-93-ban építették fel a község melletti hegyen a buddhista szentélyt, a sztupát. 30 méter magas, 24 méter átmérőjű hófehér építmény, belsejében 24 méter hosszú életfával és Buddha ereklyéivel. Az aranyozott Buddha szobor Dél-Koreából érkezett ide.

  Sümegi vár

A vár már a XIII. század közepe táján megépülhetett, hiszen IV. Béla király lakott benne egy ideig a tatárjárás idején. A következő századok alatt folyamatosan bővítették. Ma a legjobb állapotban lévő magyarországi vár.

Szép sétaút vezet Sümeg legismertebb nevezetességébe, a várba. Maga a Vár-hegy is különleges látvány, hiszen szinte teljesen a síkságból emelkedik ki. A helyzetéből adódóan is jól védhető végvár, erősség lehetett. A várban múzeumot is berendeztek, melyben megismerhetjük a vár történetét, a régi
büntetések különböző módjait és eszközeit, valamint szablya- és kocsigyűjteményt láthatunk.

A vár látványos rendezvények, várjátékok színhelye. 1994 óta évenként az idegenforgalmi idényben a veszprémi Petőfi Színház művészei tartanak előadásokat a Sümegi Várszínház rendezvénysorozatának keretében

Szigliget
A Badacsony közvetlen nyugati szomszédságában elterülő 1000 lélekszámú község a Balaton magasabb vízállása idején sziget volt. Területe ma is félszigetként nyúlik a tóba. Kevés hely van Magyarországon, melyet a természet ennyi szépséggel ajándékozott meg.

Szikláin ott magasodik a több mint 730 éves vár, melyet a pannonhalmi apátság épített 1262-ben, a falu nádtetős házai a vár alatt félkörívben, egymás alatti lépcsős elrendezésben helyezkednek el. Az újabb utcák déli irányban behálózzák a Majális-domb, a Kámon-kő, a Soponya-tető, a Királyné szoknyája és az Akasztó-hegy aljában rejtőző völgyeket, lejutva egészen a Balaton-partig.

A várhegy alatt, mintegy a végvári élet tartozékaként kis település alakult ki, melynek temploma is volt. A vár királyi tulajdonba került, majd 1521-től évszázadokra a Tóti-Lengyel-családé lett. A meredek hegycsúcson ülő várat a törökök több ostrom ellenére
 
sem tudták bevenni, a vár környéki településeket azonban felégették. Ebben az időben a vár az észak- balatoni végvárrendszer legfőbb erőssége, a magyar "hajóhad" (a sajkások) kikötője volt. A várat Lipót császár 1702-ben kiadott rendelete alapján felrobbantották.

A falu megőrizte jellegzetes településszerkezetét, az ófalu egész belső területe védett. A vár alatti Tóti-Lengyel-kúria barokk stílusban épült, ma vendéglátóhely.

A község központjában áll a klasszicista Esterházy-kastély, amely ma az írók alkotóháza, 12 holdas parkja védett arborétum (pl. 150-féle fenyő díszlik benne). A községtől keletre, a régi rév fölött áll az Árpád-kori Avas-templom megmaradt tornya, a Csonkatorony.

Új színfoltja Szigligetnek a hajókikötőhöz harmonikusan illeszkedő vitorláskikötő. A Szigliget Galéria a katolikus templom melletti nádfedeles épületben, az egykori elemi iskolában kapott helyet. A kiállítások megtekintése ingyenes. Három kézműves műhely szakmai bemutatói is láthatók (üvegcsiszoló, fazekas, textiles).

Nyaranta esetenként jelmezes, lovas hadijátékot tartanak. Az egész évben színvonalas programkínálatból kiemelkedik a Szigligeti Nyári Napok (néptánc, fúvóskoncertek, sport és könnyűzene), melyet augusztus első heteiben tartják, valamint az őszi programok közül a Szüreti vigadalom, és a Süllőfesztivál. A galériában júliustól augusztus végéig kiállítások vannak.

Szigliget természeti adottságai egész évben lehetőséget biztosítanak gyalog- és kerékpártúrák megtételére. A tavalyi évben átadott Kamon-kő tanösvényen végigsétálva megismerhetik a település hagyományát és természeti adottságait.

  Badacsony

Badacsony és környéke a Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb tája. Összehasonlíthatatlan, felejthetetlen szépségével kiválóan alkalmas nyaraláshoz, fürdőzéshez, borkóstoláshoz. Az itt található bazalt tanúhegyek (Badacsony, Gulács, Csobánc, Szent-György hegy) nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény-és állatfaj élőhelyei is.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része az 1956-ban védetté nyilvánított, 440 m magas Badacsony. Lejtőin a badacsonyi
borvidék remek borait adó szolo terem, oldalán pedig különleges földtani képzodmények, bazaltorgonák találhatók.

A badacsonyi hegytetőt egyszerűen, turista utakon, a "bujdosók lépcsőjének" 379 fokán lehet elérni. A hegytetőről, 438 méter magasból pompás panoráma nyílik a badacsonyi tájra, a Balaton déli partjára, a környező hegyekre és a szigligeti öbölre.

A vulkanikus hegyek aljában elterülő város, Badacsony borászatáról és Badacsonyi szürkebarát nevu boráról ismert. Leginkább fehérbort adó szőlőfajtákat termesztenek itt, fő fajták még: Olaszrizling, Tramini, Kéknyelu, Chardonnay stb...

A Badacsony vidéke számtalan látnivalót kínál az ide látogató turisták számára. A Szent Imre templom a település jellegzetes temploma. A badacsonyi borvidék 200 éves présházainak egyik legszebbike Szegedy Róza háza.

A badacsonyi nyár és osz programkínálata rendkívül gazdag. Kiemelkedő esemény az augusztus első hétvégéjén megrendezett Badacsonyi Búcsú és Népmuvészeti Vásár, valamint a Badacsonyi Szüret.

Tapolca - tavasbarlang
A tavasbarlang Tapolca egyik legérdekesebb nevezetessége.
Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ben kútásás közben fedezeték fel a barlangot, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú teremek láthatók. A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli.

Kis-Balaton
Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők folyamán hordalékkal feltöltődött és lápos árterületté, nádtengerré vált. Az 1922. évi lecsapolást követően csupán fél négyzetkilométeres szabad víztükör maradt belőle, így kis híján elpusztult az egész madárparadicsom.

A helyzet a nyolcvanas évek közepétől változott meg, amikor megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres tárazó. A Zala folyó végighalad a 22 kilométeres mesterséges tavon, majd megfordul és csak ezután tér vissza eredeti medrébe. A Kis-Balaton madárvilága a Kányavári szigetről figyelhető meg a legjobban.

Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, nádi poszáta és nagytestű bagoly. Napjainkig 232 madárfajt figyeltek meg itt, ebből majdnem 100 az itt fészkelő.
 

A Kányavári-sziget a Kis-Balaton védett, vizes élőhelyeinek olyan része, amely kísérő nélkül látogatható. Megközelíthetősége kiváló a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. Jól kiépített útja és parkolója van. A sziget kiemelkedő szépségű tájképi látnivaló, amelynek bejárata egy különleges látványt nyújtó, 2005-ben felújított fahíd. A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható 1-1.5 óra alatt végigjárható sétaút 13 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók stb.) ismertet. A sétaút nem feledkezik meg a térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről sem.